Ukrajna is elvérezhet Zelenszkij Magyarország és Szlovákia elleni kegyetlen bosszújában
Az ukrán elnök nem is Oroszországnak akart ártani elsősorban.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága hétfőn elmarasztalta Oroszországot amiatt, hogy nem teljesítette együttműködési kötelezettségét a katyni vérengzés kivizsgálása érdekében. A bíróság illetékesség hiányában elzárkózott attól, hogy az élethez való jog megsértése miatt is elmarasztalja Oroszországot.
Az ügyet annak a több mint húszezer lengyel áldozatnak egyes hozzátartozói indították Strasbourgban, akiket 1940-ben Katynban a szovjet titkosrendőrség alakulatai legyilkoltak. Az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bíróság megállapította az orosz hatóságok együttműködési kötelezettségének megszegését a tragikus eset kivizsgálását illetően.
A strasbourgi bírák azonban úgy döntöttek, hogy nincs illetékességük kivizsgálni a vérengzés tulajdonképpeni elkövetésére vonatkozó, legfőbb panaszpontot, amely az európai emberi jogi egyezménynek az élethez való jog védelméről szóló passzusára hivatkozott. A katyni vérengzést ugyanis 1940-ben követték el, az Emberi Jogok Európai Egyezményét pedig csak 1950-ben fogadták el. A bíróság szerint az egyezményre hivatkozva nem lehet vizsgálni az egyezmény megkötése előtt történt eseteket. A testület ennek megfelelően elvetette azt a kérelmet is, hogy állapítsák meg az orosz hatóságok részéről az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának a megsértését.
Azt ugyanakkor megállapította a bíróság, hogy az orosz fél nem mutatta a szükséges együttműködést a történtek feltárása érdekében. A Szovjetunió csak 1990-ben ismerte el, hogy Katynért történetesen nem a németeket, hanem a szovjet vezetést terheli a felelősség. Az orosz állami duma viszont csak 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a legyilkoltak emberi becsületét.